Archive:English Wikipedia anti-SOPA blackout/hu

Címzett: az angol Wikipédia olvasói és szerkesztői közössége
Feladó: Sue Gardner, a Wikimédia Alapítvány vezérigazgatója
Dátum: 2012. január 16.

A Wikipédia közössége a mai napon kinyilvánította a szándékát az angol nyelvű Wikipédia elsötétítésére. Január 18-án, szerdán magyar idő szerint reggel 6 órától fogva az oldal 24 órán át tartó leállításával tiltakozunk az internet jövőjét fenyegető törvényjavaslatok ellen. Az amerikai képviselőház által tárgyalt Stop Online Piracy Act (SOPA) és a szenátus által tárgyalt PROTECT IP Act (PIPA), ha törvénybe iktatnák, súlyos károkat okozna a nyílt és szabad internetnek, és annak részeként a Wikipédiának is.

Ez lesz az első alkalom, hogy az angol Wikipédia ilyen természetű nyilvános tiltakozásba kezd, és a döntést alapos megfontolás előzte meg. A megbeszélés moderálására kiválasztott három adminisztrátor, NuclearWarfare, Risker és Billinghurst így foglalta össze a döntést a közösség által kiadott nyilatkozatban:

Az angol Wikipédia közösségének véleménye szerint elfogadása esetén mindkét törvényjavaslat katasztrofális hatással lenne a nyílt és szabad internetre.

Az elmúlt 72 órában több, mint 1800 wikipédista vett részt annak megvitatásában, hogy akar-e a közösség tenni valamit a SOPA és a PIPA ellen. Ez a Wikipédia történetében messze a legmagasabb részvétel egy közösségi megbeszélésben, ami maga is mutatja, milyen súlyos aggályaik vannak a wikipédistáknak a törvényjavaslatokkal kapcsolatban. A résztvevők nagy többsége egyetértett, hogy szükség van valamilyen akcióra, ami felhívja a figyelmet a két törvény ártalmasságára. A javaslatok közül a legerősebb támogatást az kapta, hogy más, a két törvényt ellenző weboldalakkal egy időben az angol Wikipédia is sötétedjen el.

A megbeszélést lezáró adminisztrátorok megállapították, hogy nem csak az Egyesült Államokban, de világszerte is széles támogatottsága volt a nyilvános fellépésnek. A globális elsötétítés fő ellenzői azt szerették volna, hogy az elsötétítés az USA-beli olvasókra korlátozódjon, és máshonnan nézve csak egy extra üzenet jelenjen meg. Azt is megállapítottuk, hogy a támogatók körülbelül 55%-a világszerte egységes elsötétítést szeretett volna, és sokan rámutattak, hogy számos más országban is hasonló törvényeket terveznek.

Lesznek, akik azt mondják, hogy ezzel a döntéssel a wikipédisták feladták a semleges nézőpontot, és politikai állásfoglalást tettek. Ez érthető és komoly aggály. Azt szeretnénk, ha az emberek megbízhatnának a Wikipédiában, és nem kéne aggódniuk, hogy propagandát folytat.

Azonban a Wikipédiának csak a szócikkei semlegesek, a létezése nem. Ahogy a Wikimédia Alapítvány kuratóriumának egyik tagja, Kat Walsh írta a napokban egy e-mailben:

Olyan jogi infrastruktúrára van szükségünk, ami lehetővé teszi a működésünket. És olyan jogi infrastruktúrára van szükségünk, ami más oldalaknak is lehetővé teszi, hogy felhasználók által készített anyagokat tároljanak – olyanokat is, amik információmegosztás, és olyanokat is, amik önkifejezés céljából készültek. A Wikimédia-projektek nagyrészt arról szólnak, hogy összegyűjtjük, rendszerezzük és összegezzük a világ tudását. Kontextusba helyezzük, és megmutatjuk az embereknek, hogyan tudják értelmezni.

De ahhoz, hogy megtaláljuk és hasznát vehessük, ezt a tudást először valahol publikálni kell. Ha a bíróságok megkerülésével cenzúrázni lehet, az árt a szerzőnek, árt a nyilvánosságnak, és árt a Wikimédiának. Ahol csak az merhet megszólalni, akinek van pénze pereskedni, vagy akinek a nézeteit jóváhagyta valaki, akinek van pénze, ott a gondolatoknak az éppen népszerű szűk szelete lesz csak ténylegesen hozzáférhető.

Az angol Wikipédia leállítása nem az én döntésem; maguk a szerkesztők határoztak így egy konszenzusos döntéshozatali folyamatban. De teljes mértékben támogatom.

Akárcsak Kat és a Wikimédia Alapítvány kuratóriumának többi tagja, egyre inkább úgy gondolom, hogy a Wikipédia nyilvánossága és az emberek bizalma a Wikipédiában olyan erőforrások, amelyeket a köz javára kell fordítanunk. Az olvasók bíznak a Wikipédiában, mert tudják, hogy minden hibája ellenére a szíve a helyén van. Nem azon igyekszik, hogy pénzzé tegye az olvasók ott töltött idejét, vagy elhitesse velük, amit a megbízó akar, vagy eladjon nekik valamit. A Wikipédiának nincsenek hátsó szándékai, csak hasznos szeretne lenni.

Más oldalakra ritkán igaz ez. A legtöbb üzleti alapon működik; az elsődleges céljuk minél több hasznot termelni. Ez nem jelenti azt, hogy nem akarják jobb hellyé tenni a világot (sokan nagyon is), de a helyzetük és a tetteik megértéséhez figyelembe kell vennünk, hogy más érdekeik is vannak.

Bízom benne, hogy amikor január 18-án leáll a Wikipédia, az emberek érteni fogják, hogy az olvasóinkért tesszük mindezt. Így próbáljuk megvédeni mindannyiunk jogát a gondolat és az önkifejezés szabadságához. Hisszük, hogy mindenkinek hozzá kell férnie oktatóanyagokhoz minden témakörben, még akkor is, ha nincs rá pénzük. Hiszünk a nyílt és szabad internetben, ahol az információ akadályok nélkül megosztható. Hisszük, hogy a SOPA, a PIPA és más hasonló törvények az Egyesült Államokban és másutt nem a nagyközönség érdekeit szolgálják. Az EFF weboldalán találsz egy részletesebb listát az érvekről, hogy miért fontos fellépni a SOPA és a PIPA ellen.

Miért sötétedik el az angol nyelvű Wikipédia világszerte, miért nem csak az USA-ban? És miért éppen most, mikor úgy tűnik, az amerikai törvényhozók lassan elvetik a SOPA-t?

Nem hisszük, hogy a SOPA fenyegetése valóban elmúlt, a PIPA körüli törvényhozás pedig még javában zajlik. De a SOPA és a PIPA egyébként is csak tünetei egy sokkal általánosabb problémának. Világszerte olyan kalózkodásellenes törvények és egyéb internetszabályozások megszületését láthatjuk, amik online szabadságjogokat sértenek. Az aggályaink túlnyúlnak a SOPA-n és a PIPA-n: ezek csak részei a problémának. Azt akarjuk, hogy az internet mindenki számára nyitott és szabad maradjon.

  Hallasd a hangod!

Reméljük, egyetértesz velünk, és január 18-án te is hallatod a hangodat.

Sue Gardner,
vezérigazgató, Wikimedia Foundation

Szólj hozzá az Alapítvány blogján!